Advent harmadik vasárnapja: Akarat
Sok elszánt emberrel találkoztunk a történelem során. És sok gyenge testű ember alkotott nagyot a történelem során.
Érdekességként említem csupán, hogy mennyi nagy ember szinte a törpék közé számított. Nagy Sándor nem a méretére kapta a nevét, mert aprócska ember volt. Cézár is, Attila is. Dzsingisz kánt törpének írja le a hír… Napóleon apró kis figura volt.
Keresztes Szent János olyan kicsike volt, hogy Nagy Szent Teréz tréfásan jegyezte meg, amikor egy megtermett rendtársával együtt beállítottak hozzá: Van már másfél barátom. És Loyolai Ignácról, az Egyház legelszántabb harcosáról tudjuk, hogy 159 cm volt… Ha ma ezek az emberek felvonulnának kéz a kézben a színpadra, bizony nevetséges együttes lenne. És mégis mindnyájukat a történelem nagy alakjai között tartjuk számon. Miért? Mert nagy volt bennük az akarat. Tudtak parancsolni önmaguknak és másoknak is… A nagyság ott van, ahol van akarat!
A nagy tehetség nem lesz mindig nagy ember is. A nagyság, ha nem véletlen szerencse dobja fel az embert, rendesen akarat dolga. Minden vonalon. Még a sportban is. Edzés nélkül nincs nagy eredmény. Nincs világcsúcs. Amíg dobogóra jut egy sportoló, addig bizony sokszor össze kell szorítania a száját és kimondania: Csak azért is! (…)
Akarat nélkül semmilyen nagy dolgot nem lehet megvalósítani. Az akarat fontosabb, mint a tehetség, fontosabb, mint az egészség, fontosabb, mint a gazdagság.
Közepes képességgel is el lehet érni egy célt, ha minden tehetségünket és minden erőnket latba vetjük, és keményen, kitérők nélkül tudunk dolgozni. Ez a titok, fiam. Ennél más titok nincs. És épülök sokszor jómagam is egyik-másik kevésbé tehetséges diák kemény szorgalmán, kitartásán. Tudják, hogy miért vannak itt. Tudják, hogy mi a céljuk. És azt a célt el akarják érni. Kitérők nélkül, minden erőt latba vetve.
És olyan szomorú látni, hogy sokszor tehetségesek mint vesznek el, mert nem veszik komolyan az életet, mert nem tanulnak meg akarni. (…) Massilon a híres szónok azt panaszolja, hogy a világ tele van félakaratú emberekkel. Te is azok közül való vagy?
Reményik azt kéri: Akarom, fontos ne legyek magamnak! Fiam, ezt is nagyon fontos megtanulnod. Nem azért akarsz, hogy haladj, hogy mindenkit lekerülj, hogy bámuljanak, mint erős akaratú embert. Azért akarsz, mert akarattal megszerzett fegyelmezettségeddel, tudásoddal, erőddel használni akarsz majd másoknak. Nem magadnak kell fontos légy, hanem másoknak. És nem akaratoskodnod kell, hanem amit Isten akar, azt kell neked is akarnod.
1975. december 5.
