Karácsonyi búcsúztató
Az adventi gyertyák fényénél immár negyedszer elmélkedünk e kis fények üzenetéről. Hallottuk az első vasárnap, hogy jelenünket nagyon komolyan kell vennünk, mert most építjük a jövőnket. Ez annyira fontos igazság, hogy: „A keresztény számára nincs holnap.” A második gyertyánál arról elmélkedtünk, hogy minden napot karácsonnyá kellene tennünk. Pár napja vasárnap este így szólt az üzenet: Köztünk él, embertársunkban velünk van az Új Jézus. S most meggyújtottuk mind a négy gyertyát…
Életünket ünnepek tagolják. S jó, ha vannak ünnepeink. Kodály valamikor azért dolgozott, hogy legyen éneklő ifjúság. Mi ünneplő ifjúság kellene legyünk. Olyan emberek, akiknek egész életük egy zengő ünnep. Hiszen minden ünnepnek ez a célja: lelkileg felújítani, örömre hangolni az embert. S különösen ez a célja a karácsonynak. Örülnünk kell, mert leszállt az ég dicső királya. Örülnünk kell, mert Isten jóságos szeretete megjelent közöttünk. Örülnünk kell, mert van lehetőségünk karácsonyt, boldog karácsonyt ünnepelni.
De ünnepet nem csak Isten szerez nekünk. Az örömszerzést, az ünnepi hangulat megteremtését ránk is bízta Isten. Magunk kell, hogy örömet vigyünk. Kinek? Mindenkinek, akik hazavárnak.
Elsősorban természetesen szüleidnek. Hogy olvassuk a jövendölést az Úr Jézusról? Ő meghozza számunkra az áldott békét. Boldogok a békességszerzők. Menjünk úgy haza, hogy otthonunkba békét vigyünk. Öröm csak ott lehet, ahol béke van. Ne az érdes kamasz menjen haza, aki alig tud egy napot békében és szelídségben tölteni otthon. Menjen haza a békességszerző ember. Krisztus követe. Hiszen mindnyájan Krisztus követségében járunk.
Barátaidnak is békét kell vinned. Azt a békét, amit máshol sehol nem kapnak meg, csak az Úr Jézusnál.
Ne akarj otthon semmi rendkívülit tenni. A rendkívüli mindig gyanús. Töltsd ki otthon a rendelkezésedre álló kereteket. Jézus nagyon egyszerűen jött a világba. Jászolban, pólyában. Úgy, mint akárki más. Reggeltől estig csak próbálj otthon ellentéteket simító, szakadékokat betöltő, békességszerző ember lenni.
Hogy békességszerző ember tudj lenni, elsősorban a te lelkedben kell békének lennie. Mert mit ér a karácsony, mit ér, ha Krisztus ezerszer is megszületik Betlehemben, de a lelkedben nem? S hogy lelkedben megszülessen, meg kell ott teremtened a betlehemi körülményeket. Melyek azok? Egyszerűség, alázatosság. Nem bölcs embernek mész haza, nem a világ okosságának. Testvérnek, alázatos testvérnek mész. A betlehemi istállónak berendezése alig volt. Ezért fért el benne a Megváltó. A betlehemi házak túlzsúfoltak voltak. Nem volt hely Krisztus számára. A te lelked is, ha túlzsúfolt, ha túl sok a terved, ha túl sokat akarsz szórakozni, akkor Krisztus nem talál nyugalmas helyet lelkedben. Pedig nem ez lenne-e a cél: Lelkünkben kis jászolocskát készítettünk neked…
Legyen a lelkedben sok várakozás, sok hit és sok szeretet. A betlehemi istállót ez töltötte meg: József és Mária nagy várakozása, mély hite és szeretete. Azok jutottak be oda, akikben magukban is sok alázat és ajándékozó szeretet élt: a pásztorok.
Hogy békességszerző embert tudj lenni, és hogy Krisztus a te lelkedben is megszülessen, az a szükséges, hogy otthon is maradj élő kapcsolatban az Úrral. Kalkuttai Teréz anyát megkérdezték, hogy bírják azt az emberfeletti munkát. És a válasz? Krisztusból származik ez és a szentségekből. Őnélküle semmit sem tehetnénk.
Az Úr Krisztus adjon nektek örömteli és kegyelemteli karácsonyt és sikeres új esztendőt!
Pálfi Géza nyomán
