Március 15-én egy előadást vitt színre iskolánk két 7. osztálya. Az színdarab Kozma Imre: Petőfi szülei címet viselte, Fazakas Ghizella történelem szakos tanárnő tanította be.
Segítségére volt az iskolánk kórusa, Oláh Enikő tanárnő, Sajgó Emese tanárnő, Bodor Julianna tanárnő, Sajgó Szabolcs tanár úr és Miklós Krisztina tanárnő. A kiváló szervezésnek köszönhetően iskolánk egész közössége egy közös kulturális élményt élt át: az előadók kölcsönhatásba kerültek a közönséggel, ezáltal egy valódi kulturális közösség alakult ki.
S látom a kék eget,
Fölöttünk fényleni
"Megérte ezt az évet is,
Megérte a magyar haza:
A vészes égen elborult,
De nem esett le csillaga."
Adjon Isten jó reggelt, édes szüleim.
Szerdán, március 15-én és másnap az egész Pest-Buda lázban volt.
Együtt volt minden igaz magyar ember.
Na, látomitt is jó magyar szívekre találtam.
Magyar szabadság! Van-e ennél szebb?
"Nemzeti dal"
" A magyarok Istenére esküszünk"
Örülhet kend, fia az ország leghíresebb embere.
Istenem, milyen szép az, mikor egy szülőnek ilyen derék gyermeke van.
Isten éltesse azt a Sándort sokáig!
"Mi piroslik
Ott a síkon távolba?
kórus: hovéd tüzérsirató a szabaságharc korából.
Eljöttünk üdvözülni a legnagyobb magyar hazafi szüleit.
A haza a mi közös édes anyánk.
Térden állva kérünk, ne hagyj el bennünket!
Szabadnak születtél.....
