Összetartozunk!

“Nem kell beszélni róla sohasem,
De mindig, mindig gondoljunk reá.”

 

 

 

 

Juhász Gyula: Trianon

 

Nem kell beszélni róla sohasem,
De mindig, mindig gondoljunk reá.

Mert nem lehet feledni, nem, soha,
Amíg magyar lesz és emlékezet,
Jog és igazság, becsület, remény,
Hogy volt nekünk egy országunk e földön,
Melyet magyar erő szerzett vitézül,
S magyar szív és ész tartott meg bizony.
Egy ezer évnek vére, könnye és
Verejtékes munkája adta meg
Szent jussunkat e drága hagyatékhoz.

És nem lehet feledni, nem, soha,
Hogy a mienk volt a kedves Pozsony,
Hol királyokat koronáztak egykor,
S a legnagyobb magyar hirdette hévvel,
Nem volt, de lesz még egyszer Magyarország!
És nem lehet feledni, nem, soha,
Hogy a mienk volt legszebb koszorúja
Európának, a Kárpátok éke,
És mienk volt a legszebb kék szalag,
Az Adriának gyöngyös pártadísze!
És nem lehet feledni, nem, soha,
Hogy a mienk volt Nagybánya, ahol
Ferenczy festett, mestereknek álma
Napfényes műveken föltündökölt,
S egész világra árasztott derűt.
És nem lehet feledni, nem soha,
Hogy Váradon egy Ady énekelt,
És holnapot hirdettek magyarok.
És nem lehet feledni, nem, soha
A bölcsőket és sírokat nekünk,
Magyar bölcsőket, magyar sírokat,
Dicsőség és gyász örök fészkeit.

Gál Renáta VII.B

 

 

Trianoni-békeszerződés

 

A trianoni békeszerződés, (magyar forrásokban gyakran nevezik békediktátumnak, illetve kényszerszerződés halmazának részeként a háborúban vesztes Magyarország, mint az Osztrák-Magyar Monarchia egyik utódállama) és a háborúban győztes Antant szövetség hatalmai között létrejött békeszerződés, amely többek között az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása miatt meghatározta Magyarország új határait és sok kis multinacionális államot hozott létre. A szerződést, budapesti idő szerint 1920. június 4-én írták alá a versailles-i Nagy Trianon kastélyban.

A szerződésbe foglalt megállapítások megegyeztek az Edvard Beneš cseh politikus által megfogalmazottakkal, aki így vélekedett: „Az egész világ elborzadt … és megértette, hogy a háborút nem egyedül az egykori Osztrák–Magyar Monarchia végzetes politikája robbantotta ki, hanem sokkal inkább Budapesten, mint Bécsben készítették elő.”

Gál Edina és Kiss Brigitta

A Trianonban kötött békeszerződés 161. cikkében ez áll:

’’A Szövetséges és Társult Kormányok kijelentik és Magyarország elismeri, hogy Magyarország és szövetségesei, mint e veszteségek és károk okozói, felelősek mindazokért a veszteségekért és károkért, amelyeket a Szövetséges és Társult Kormányok, valamint polgáraik az Ausztria-Magyarország és szövetségesei támadása folytán rájuk kényszerített háború következményeképpen elszenvedtek.’’

A békeszerződésnek igen súlyos következményei voltak Magyarországra is. Az első világháború után a Magyar-Királyság lakossága 20 886 487-ről 7 615 117-re csökkent. Mintegy 3,3 millió magyar rekedt kívül az új magyar állam határain. Ami a gazdaságot illeti, a Magyar-Királyság a korábbi termőföld, faállomány, vasúthálozat, kiépített út, ipartelepek, nyersvas, hitel- és bankintézetek több, mint fele került más országok birtokába. Azonban, leginkább az ország fejletlenebb, mezőgazdasági területeit csatolták el, ezért a megmaradt terület viszonylag iparosodottabbá vált.

A magyar közvélemény így látta a Trianont:

’’Felbontották Ausztriát, hogy ne tűrjenek Európában sok nemzet felett zsarnokoskodó egy államot. És egy Ausztria helyett csináltak csehekből, morvákból, szlovákokból, lengyelekből, magyarokból, németekből, kisoroszokból álló Csehszlovákiát; csináltak románokból, németekből, szerbekből, bulgárokból, törökökből, tatárokból, cigányokból álló Romániát; csináltak szerbekből, bosnyákokból, horvátokból, szlovénekből, törökökből, montenegróiakból, vendekből, románokból, albánokból, olaszokból, cincárokból álló Jugoszláviát. Vagyis csináltak egy Ausztria helyett négyet.’’

A fenti megállapítás után hat évtizeddel bebizonyosodott, hogy ezek a kreált államok nem életképesek, sorban felbomlottak, volt amelyik békességben, volt amelyik háborúban. Ma már csak Ausztria, Lengyelország és Románia olyan állam, amelyik létezik még a trianoni szerződés által Magyarország területéből részesülő államok közül.

A szerződést diktáló nagyhatalmak közül az Egyesült Államok sosem fogadta el. Más nyertes országokban is ellenállással fogadták, csak a Fouchet-jegyzékben leírt módosítások és enyhítések betartásával ajánlották annak érvénybe léptetését.

  (Hobaj Tamás, Bicsak Károly, XI. osztály)

Baricz Dorottya : Árva vagyok nincs gyámolom (népdal)

 

Koncsag Eszter: Trianon

Trianoni béke?

Ez volna?

Miközben kilettünk fosztva.

megfordult a sorsunk,

Ezt tette a Trianon.

Ős(i) hazánktól elszakítva,

így élünk mi: kitaszítva.

Kisebbség vagyunk,

azok is maradunk.

 

Hogy a nyugalom helyreálljon,

a háború

békeszerződéssé kellett váljon.

A legjobban ennek;

a Nagyhatalmak örvendeztek.

Az Antant diktált,

az ősök cselekedtek,

s sajnos majdnem mindent veszítettek .

 

 

„Nem megyünk sehová!”

Interjú Bencze Ágoston, biológia szakos tanárral, 82 éves

Az interjút készítette: Török Tímea, VIII.A

 

Jó néhány következménye is volt a békének, amelyek közül a gazdasági kihatások elég nagy számban kiváltak. Ezek közül melyek voltak a legjelentősebbek, amelyek a gazdasági kapcsolatok megszűnését eredményezte? Mindez milyen hatással volt a társadalomra?
A területi veszteségek kihatottak a gazdaságra? Ha igen, a kisvárosokban is megmutatkozott?

–  A trianoni békeszerződés gazdasági hatásai nagy méretű gazdasági visszaesést jelentettek Magyarország számára. A nehézipar, az altalajkincsek, a kiépített vasúti hálózat mind- mind idegen kezekbe került. A gazdasági veszteségek nagy mértékben kihatottak a lakosság életszínvonalára is. Igen mindez nyomon követhető, nemcsak a nagyvárosok  életében, hanem a kisvárosok és falvak sorsában is megmutatkoztak, mély nyomokat hagyott, ahogyan a  reformkor nagy építészeti megvalósításai idegen kezek prédájává vált.

Az első világháború ideje alatt a szülők hogyan élték meg ezt az időszakot, esetleg amikor gyermek volt, akkor mit látott a szülőktől, mik voltak a magatartásbeli változások a mai világszemlélethez viszonyítva?

– Én a II.bécsi döntés idején láttam napvilágot Tekerőpatakon. Első emlékeim a második világháborúhoz kötődnek.  Jól emlékszem a menekülő ukrán családra, akik lakásunkban találtak egy ideig menedéket maguknak, emlékszem a háború borzalmaira, amikor nagyapámék utcájában több száz tank várta a parancsszót előre Oroszország felé, és a pékségre, amely a nagyapámék udvarában épült az orosz csapatok számára. A környék malmaiból összegyűjtött lisztet formálták kenyérré az orosz hadsereg számára. Emlékszem a csapatmozdulatokra is és a falun áthaladó német, orosz katonák vonulására. Jól emlékszem arra a borzalmas éjszakára, amikor is a visszavonuló németek egyszerre robbantották fel a környék vasúti hidjait. Ezt az éjszakát nagyapáméknál töltöttük 7 testvéremmel és édesanyámmal együtt. Édesapám a háborúban harcolt. A szekér megrakva különböző szükséges tárgyakkal, eszközökkel, élelemmel készen állott a menekülésre. A hidak felrobbantása után nagyapám kiadta a bölcs utasítást: „Nem megyünk sehová! Ha meg kell halni, akkor itthon haljunk meg!!”

Vad Eszter, VII.A

 

Kiáltom a jelszót: építenünk kell, szervezkedjünk át a munkára!”

„Ébredj kétesztendős álmodból, szemedet nyisd ki: … A trianoni szerződést aláírták: Le kell vonni a tanulságot, szembe kell néznünk a kérlelhetetlenül rideg valósággal, és nem szabad ámítanunk magunkat. Dolgoznunk kell, ha élni akarunk, és akarunk élni, tehát dolgozni fogunk…

Két esztendeje, hogy sokan közülünk imádkozni tanultak, és sokan átkozódni is… Sokan néztük a vizeket, és sokan közülünk el is indultak a vizek mentén, le a hegyekből, ki, arra napnyugat felé. Hogy onnan soha vissza ne jöjjenek.

De az imádkozás ideje eltelt. És el az átkozódás ideje is. Az álmodozásnak is vége és a sírásnak is…

Aki fél, aki gyáva, aki nem bízik, aki nem hisz, aki gyenge, az lépjen ki a sorból. Az menjen, az nekünk bajt csinál, az a mi lábunk elé gáncsot vet, a mi árulónk az!

A mi igazságunk a mi erőnk! Az lesz a mienk, amit ki tudunk küzdeni magunknak. A bátraknak kiáltok hát, a harcolni akaróknak, a kötelességtudóknak, a látni akaróknak, az előrenézőknek:

Álljanak előre, ne szégyenkezzenek, ne aludjanak, ne duzzogjanak! Az élet nem vár; az Élet rohan.

Nyíltan és bátran kiáltom a velünk megnagyobbodott Romániának: mi magyar fajú, magyar hitű és magyar nyelvű polgárai Romániának, nemzeti autonómiát akarunk, aminek birtokában bennünk Nagyrománia megbízható polgárságot fog nyerni.

Kiáltom a jelszót: építenünk kell, szervezkedjünk át a munkára!”

(Kiáltó Szó, 1921. január 23. Részlet a Kós Károly, Zágoni Pál és Paál Árpád által szerkesztett röpiratból)

 

A trianoni békeszerződés aláírására 1920. június 4-én került sor a Versailles-i kastélyparkban álló Nagy-Trianon palotában.

A párizsi békekonferencia már 1919 januárjától foglalkozni kezdett a magyar határok kérdésével. Románia, Csehszlovákia, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság területi követelései túllépték a nemzetiségi határokat. Magyarország határairól a békekonferencia már 1919 júliusában döntött. A magyar állam csak 1919 decemberében kapott meghívást a párizsi békekonferenciára. A magyar küldöttséget gróf Apponyi Albert vezette, aki elfogadhatatlannak tartotta a békefeltételeket. Erdély kérdésében a magyar küldöttség javaslatát, miszerint Erdély legyen autonóm tartomány Magyarország határain belül, vagy legyen független, Svájc-szerű független ország, a békekonferencia elutasította. Felmerült a népszavazás lehetősége is az önrendelkezés jegyében, de ezt a javaslatot is elutasították. Ilyen körülmények közepette a békeszerződés inkább békediktátum, amit Horthy Miklós kormányzó írt alá. Az előző magyar kormány Károlyi Mihály vezetésével inkább lemondott, mintsem aláírja a szerződést.

Magyarország elvesztette területének kétharmadát, és lakosságának 60 %-kát. A békeszerződés értelmében Magyarországtól Romániához került 102 200 km2 és 5 260 992 személy, melyből 53, 8 % magyar, tehát számszerint 1 662 834.

A párizsi békekonferencián kidolgozott kisebbségvédelmi szerződést 1919. december 9-én aláírta Románia is, viszont a két világháború közti időszakban egymást váltogató román kormányok politikája az erdélyi magyarság jogait folyamatosan csorbították, korlátozták.

Vélemény:

A Trianoni szerződés igazából rám nincs nagy hatással, mivel én ebbe a helyzetbe születtem bele, nem tudom, hogy milyen lehetett az élet előtte, milyen lehetett megélni azt az időszakot, mik változtak azóta. De biztos vagyok abban, hogy ha nem történt volna meg a szerződés aláírása, egész más életet élhetnénk és teljesen más lenne minden. De ennek ellenére fájó érzés számomra, az a tudat hogy elszakítottak minket a hazánktól, hogy ennek hatására kell romániai magyarként le élnünk az életünk és a magyar nemzet szétszórtan kell éljen a világban.    Gál Barbara XI.

Hazám, hazám édes hazám (népdal), az Iskola kórusa énekel

„…… a Kárpát-Medence az a földgömb legélhetőbb vidéke, leggazdagabb és legszínesebb.”

Interjú Balázs József (67 éves) festőművésszel, készítette Miklós Levente (VIII. A)

Egy kis bevezető a Trianonról:

-A Trianon  palotában írták alá a békediktátumot. Ők úgy mondják, hogy békeegyezmény, de a békeegyezményt azt két fél között köttetik meg, ezt pedig egyoldalúan a győztes hatalmak döntötték el háború után, hogy azokot az országokot, akiket legyőztek azokot, hogy büntetik meg. Ezért mondják, hogy békediktátum. Akik legyőzték Ausztria -Magyarországot azok eldöntötték, hogy Magyarországot darabjaira szedik, mert hát ő háború bűnös volt. Holott nem Magyarország robbantotta ki az első világháborút, hanem Ausztria, akihez tartozott Magyarország is és ezt Osztrák- Magyar Monarchiának nevezik. Ausztria is ugyanúgy volt legyőzve, mint Magyarország de Ausztriától nem vettek el területet, hanem még adtak Magyarország területéből egy jó nagy tartományt neki. Ez egy nagyon igazságtalan diktátum volt, 1918-ban kezdték és aztán 1920-ba véglegesítették a döntést. Az egész világháborút ebből a célból robbantották ki és a fő cél, az Magyarország megsemmisítése volt.

Nagy- Magyarország elvesztette területeinek 2/3-t, mi lett a sorsuk a területeknek?

-A békediktátum következtében Magyarország elvesztette területének 2/3 át, és ezek a területek odakerültek a környező nemzetekhez. Nyugaton Ausztria kapott Magyarország területéből, amit Burgenlandnak hívnak, északon Felvidéket odacsatolták Szlovákiához és  Kárpátalját Ukrajnához csatolták. A legnagyobb területet azt Románia kapta meg és délen pedig a Vajdaságot azt Szerbia kapta meg, és egy darabocskát az Adriai-tengernél azt a részt Fiumének hívták és azt Szlovénia kapta meg. Gyakorlatilag Magyarország körbe lett véve ellenséges nemzetekkel, tehát még annak a lehetőségét is kizárták, hogy visszaszerezhessen a területekből, mert ha az egyik nemzettől visszavette volna a területit, akkor a másikok körbe mind mellé álltak volna mert ők is féltették volna azt a részt. Mindezek ellenére aztán második világháború előtt 1940-ben Horthy Miklós visszaszerezte a területek egy részét és 4 évig ismét Magyarországé volt Erdély. Ezért mondják, hogy Magyarország saját magával határos.

Mi lett volna, hogyha a magyar vezetés nem írja alá a békeszerződést?

-Hát az tulajdonképpen ki volt zárva ez a békeszerződést hogy nem írta volna alá, erre nem volt nagy lehetőség, hogy ne írják alá. Ha nem is írták volna alá, akkor sem tudtak volna ennél rosszabbat elkövetni Magyarországgal, mint amit kaptak.  Fenyegették azokat, akiket kihívták, hogy írják alá a békediktátumot azzal, hogy Magyarország több részét is megostromolják. Ezt ők úgy kellett aláírják, hogy egyáltalán semmi beleszólásuk nem volt. Gróf Apponyi Albertnek hívták azt a grófot, aki beszédet mondott, miután ezt a diktátumot elkövették. Egy nagyon jó beszédet mondott a hatalmaknak, pontosabban elmondta, hogy mit követtek el és hogy milyen nemzeteknek adták oda Magyarország területeit. Azt is mondta, hogy nem jó egy ilyen műveletlen népre bízni egy ekkora országot, mint Erdély. A nép még nincsen odafejlődve, hogy gazdálkodni tudjon egy ilyen gazdag terület fölött, mint Erdély. Ezeken elgondolkoztak a tisztább lelkű képviselők, de elvolt már döntve Magyarország sorsa. Ezt az egészet az angolok, franciák hajtották végre, mert őket is egy háttérhatalom irányította, mint ahogy ma is a kormányokot és országokot egy ilyen sötét alvilági titkos szervezet befolyásolja a pénzével és ez alól nem volt kiút. Lehetett volna megmenteni Erdélyből is sokat, hogyha nem lett volna Magyarországon a belső ellenség, mert olyanok álltak a háború végén Magyarország élére, hogy a harctérről hazaérő magyar katonákat lefegyverezték. Így nem tudtak ellenállni a román bevonulásnak. Egy nagy szerencse az volt, hogy összeállt egy székely hadtest és annak az ellenállásának köszönhető, hogy még nagyobb részt nem foglaltak el Magyarországból, mert a románok egészen a Tiszáig akartak menni.

Hogyan élték meg nagyszülei/szülei ezt az egész folyamatot?

-Úgy képzeld el, hogy egyszer csak feláll egy román hatalom és nem telt el még 10 év sem és már elkezdték románosítani az iskolákot. Olyan feliratokat írtak ki középületekre, hogy pl. csak románul lehet beszélni, vagy, hogy ,,itt csak a kutyák beszélnek magyarul”, meg sok más gúnyos trágár feliratok voltak. Egy az egybe vissza akarták szorítani a magyar nyelv használatát. Román iskolákot hoztak létre ott, ahol nem is laktak románok pl., mint Alfaluban. Magyar iskola csak ott maradhatott meg, ahol az egyház uralma alatt volt és ezeket felekezeti iskoláknak hívták. És aki elfelejtette a gyermekét beíratni ide, azt egyből nyomták be a román tagozatra és ott megbutultak, semmit nem ért az egész. Minden féle hátrányba részesítették a magyar lakosságot és kiakarták írtani a magyarokot. Volt nekik egy Brătianu nevű politikusuk, aki azt mondta, hogy addig amíg egy magyar is van, nem lehetünk biztosak abban, hogy Erdély a miénk és most is ennek a szellemébe dolgoznak és mindent elkövetnek, hogy megszüntessék a magyar társadalmat. A magyar nemzet nemcsak abból áll, hogy tudunk magyarul beszélni, hanem abból is, hogy tudunk magyarul énekelni, táncolni, hogy a  magyar történelmet ismerjük. Ebből áll a magyar lét.

Érdekességek:

-Egy kutatás kimutatta, hogyha szétszedték volna Angliát, Franciaországot, Németországot vagy bármelyik más országot, akkor egyik sem maradt volna fenn 100 év után, mint ahogy Magyarország  fennmaradt. Érdekes csoda az, hogy Magyarország nemcsak fennmaradt, hanem a nemzetközi politikába ő az irányadó és gazdasági fejlődéseit tekintve az összes volt kommunista országok közül Magyarország fejlődik a legjobban, annak ellenére, hogy tönkretették. Elvették vasutait, tengeri kijáratot, kikötőket, a magyar hajókat, a hadiflottát, az erdélyi aranybányákot, az erdőköt, gázmezőköt és a vasutak egy adott pillanatban, mind  külföldre mentek, gyakorlatilag a közlekedést ellehetetlenítették  Magyarországon. Könyveket csináltak erről a sok veszteségről. Azt, hogy fennmaradt Magyarország egy ilyen trianoni gyilkosság után is, ezt nem tudjuk mással magyarázni, mint azzal ,hogy a Boldogasszony oltalmával ajánlotta valamikor Szent István a nemzetet, és ő teszi ezt a csodát Magyarországgal, hogy nem tudják elpusztítani, mert annyira meg van áldva és oltalom alá van helyezve. Azt is kell tudni, hogy a Kárpát-Medence az a földgömb legélhetőbb vidéke, leggazdagabb és legszínesebb. Nagyon híresek a termőföldjei és a vizei a Duna meg Tisza olyan halakot tartalmaznak, amilyet máshol nem lehet fogni. Minden féle domborzati forma megtalálható. A környező népek azt tartották, hogy Pannoniának olyan a földje, hogy a világ bármelyik részéről hoznak magot, akkor itt terem meg a legjobban.

 

Interjú egy gyergyóalfalvi  építkezésben dolgozó fiatalemberrel, aki a fiútestvérem. Feltettem neki néhány kérdést a beszélgetésünk során, ami alapján megtudhatjuk, hogy mi mindent tudhat egy átlagos és hétköznapi ember Trianonról.

Incze Attila,  27 éves, jelenlegi lakhely: Lipcse, Németország

A KÖVETKEZŐKBEN EGY PÁRBESZÉD LEÍRÁSA OLVASHATÓ:
Elsősorban kezdjük azzal, hogy érzed? Így, hogy hosszú évek óta kint tartózkodsz Németországban mennyire haltak el a gyökereid iránti ragaszkodásod és emlékeid?

-Úgy gondolom, hogy ahogyan az ember is mindaddig él, amíg emlékeznek rá , így van ez bármi mással. Gyökerei és hazája is addig van az embernek, amíg emlékszik rá. Azt érzem, hogy a családom és barátaim ugyanúgy várnak haza, mint a legeslegelső alkalommal, ezért hát nekem is van hazám, nekem is élnek a gyökereim és az én szívem is ugyanúgy belesajdul a hiányba, amikor arra gondolok, hogy kétezer kilométerre vagyok az otthonomtól és azoktól az emberektől, akiket mindennél jobban szeretek.

Mennyire vagy tisztában a múlt történéseivel, történelemmel?

-Az én fiatalkoromban még éltek a nagyszüleink, te már nem érted őket, de nekem elég gyakran meséltek, amikor még az ő idejükben semmi nem úgy volt. Nagyapámnak köszönhetem, hogy nyolcadikban nem buktattak meg történelemből. Szóval igen, konyítok valamit, ámbár nem állítom, hogy minden szavára emlékszem.

Mi jut legelőször eszedbe, ha azt hallod, hogy TRIANON!?

-Az, hogy ez egy békeszerződés…talán kiskorunkban amikor össze vesztünk mi is ilyeneket kellett volna írjunk. Komolyra fordítva a szót száz évnél régebbi szerződés, amely, ha minden igaz, az első világháború befejeződésével íródott. Nagy-Magyarország felszeletelődött és elvesztett többek között minket is. 

Bánod, hogy már nem Magyarországhoz tartozunk?

-Határozottan igen, mert Erdély elkorcsosult, a magyarság elveszett és teljesen elrománosodott. Hagyományok és eszmei értékek kötöttek ki a fullasztóban.

Tudnál mesélni a részletekről, vagy tudsz bármi mást hozzáfűzni még a témához?

-A száraz és tárgyilagos részletekről sajnos nem tudok mit mesélni, hisz nem vagyok olyan idős, és nem voltam jelen az események lefolyásakor. Nem szeretem ezeket a száraz részeket. Amint említettem legnagyobb veszteségünk nem az, hogy nem mondhatjuk ki azt, hogy Magyarországon élünk, hisz ez egy cseppet sem gond. Legalábbis tudom, hogy az én szívem székely volt és az is marad, az ajkam magyar és bárhova megyek ezt büszkén vállalom. Aki Magyarországra vágyik, manapság nem kell semmi több egy nagy táskán és oltási könyvön kívül. A lényeg nem itt van. A lényeg bennünk van, hogy képesek vagyunk-e mindezek ellenére éltetni mindazt, amit megölni próbálnak.

Köszönöm a közreműködésed és a segítséged!

 InczeEmese XII.L.

Bojtorján együttes: Összetartozunk

 

JÓZSEF ATTILA: NEM! NEM! SOHA!

 

Szép kincses Kolozsvár, Mátyás büszkesége
Nem lehet, nem, soha! Oláhországéke!
Nem teremhet Bánát a rácnak kenyeret!
Magyar szél fog fúni a Kárpátok felett!

Ha eljő az idő – a sírok nyílnak fel,
Ha eljő az idő – a magyar talpra kel,
Ha eljő az idő – erős lesz a karunk,
Várjatok, Testvérek, ott leszünk, nem adunk!

Majd nemes haraggal rohanunk előre,
Vérkeresztet festünk majd a határkőre
És mindent letiprunk! – Az lesz a viadal!! –
Szembeszállunk mi a poklok kapuival!

Bömbölve rohanunk majd, mint a tengerár,
Egy csepp vérig küzdünk s áll a magyar határ
Teljes egészében, mint nem is oly régen
És csillagunk ismét tündöklik az égen.

A lobogónk lobog, villámlik a kardunk,
Fut a gaz előlünk – hisz magyarok vagyunk!
Felhatol az égig haragos szózatunk:
Hazánkat akarjuk! vagy érte meghalunk.

Nem lész kisebb Hazánk, nem, egy arasszal sem,
Úgy fogsz tündökölni, mint régen, fényesen,
Magyar rónán, hegyen egy kiáltás zúg át:
Nem engedjük soha! soha Árpád honát!

Összeállították:Fazakas Gizella,

Funkenhauzer Zsófia, Köllő Emese, Miklós Krisztina

 

Kategória: Hírek, események | A közvetlen link.