Mit fejleszt a sakk?

Ismerős játék, mely a szabadidő eltöltésének egyik formájaként él a köztudatban. Kevesen tudják, hogy fejlettebb országokban kötelező tantárgy a sakk, például  Hollandia, Izland, Svédország, a Fülöp-szigetek iskoláiban.

Biró Edit, pszichológus

Egy magyarországi kutatás során Szilágyi Péter megállapította, hogy a tehetség ismert összetevőire -kreativitás, intelligencia, motiváció- milyen hatást gyakorol már egyetlen tanév alatt is a sakkoktatás. A vizsgálat nagycsoportos óvodások és kisiskolások körében zajlott. Az eredmények megerősíteni látszanak a szerző hipotézisét, miszerint ebben a szenzitív időszakban különösen hatékonyan fejleszthetők bizonyos részképességek, és ennek kiváló eszköze a sakkoktatás. Analizáló és szintetizáló képességet, emlékezőtehetséget, elvont (absztrakt) és logikus gondolkodást, a megosztott figyelem képességét, produktív képzeletet, az összefüggések felismerésének képességét, a gondolkodás divergens (széttartó, több megoldást nyújtó) jellegét, az összpontosítás képességét, kreativitást, elvonatkoztatási és általánosítási képességet, problémaérzékenységet, kombinatív képességet, a módszeres és hatékony gondolkodást, a tanulási képességet. A sakk megtanít arra is, hogy tanulás nélkül nem lehet fejlődni, hogy az ellenfelet nem szabad lebecsülni, hogy nehéz vagy kritikus helyzetekből is ki lehet jutni, hogy egyes problémákra számos megoldást lehet találni, hogy nem szabad a harcot az első sikertelenségnél feladni, hogy a problémamegoldást ismételten újra kell kezdeni, hogy a vereséget is el kell viselni, hogy a szabályokat kötelező módon be kell tartani.

A sakk személyiségfejlesztő eszköz is. Az oktatás, nevelés kiemelt feladata a képességek fejlesztése, az alapvető kompetenciák kialakítása. E képességek megléte elengedhetetlen a sikeres tanítási-tanulási folyamatban. A képesség mindazokat a tulajdonságokat jelenti, amelyek a környezethez való alkalmazkodást biztosítják. A képesség nem csupán a sikeres tevékenység feltétele, hanem a tevékenység során maga is fejlődik.

A képességek halmozódása a tehetség. Harsányi István (1985) tehetségdefiníciója szerint tehetségen a velünk született adottságokon alapuló folyamatos képzés, gyakorlás útján kialakult képességet értjük, amely az élet egy vagy két területén az átlagosat messze meghaladó teljesítményt hozhat létre. A tehetségesek sajátosságai a következők: gyorsan és könnyedén sajátítják el az új ismereteket, korán érnek. Teljesítményük és képességeik az életkorukhoz képest sokkal magasabb szintűek. Nagy szókinccsel rendelkeznek, korán kezdenek olvasni, folyékonyan fejezik ki magukat és jó helyesírók. Gyors felfogásúak, helyesen következtetnek, intellektuálisan elmélyültek, logikusak. Kiterjedt ismereteik vannak a világról, egy szituációnak több összetevőjére is reagálnak, szociális téren tájékozottak.

A kreatív embert leginkább jellemző tulajdonságokat Stein a következőkben foglalja össze: tevékeny, kíváncsi, pozitív az énképe, önbizalma nagy, nonkonform, kitartó, munkaszeretőautonóm, konstruktívan kritikus szemlélet és széles körű érdeklődés jellemzi, önmagával szemben kevéssé kritikus.

A kutatási eredmények után kiderült, hogy a sakk oktatása és rendszeres gyakorlása a kisgyermekek bizonyos részképességeire kedvező befolyást gyakorol. Azaz a kreativitás, a motiváció és az intelligencia területén a sakkozó gyerekek nagyobb előrelépést mutattak nem sakkozó társaikkal szemben, és ez a fejlődés a tanulmányi eredményüket is kedvezően befolyásolta.

 

Forrás: https://epa.oszk.hu/00000/00035/00116/2007-09-ta-Duro-Sakk.html

Kategória: Hírek, események | A közvetlen link.